KATONA JÓZSEF EMLÉKHÁZ

„Egyetlenünk a maga nemében…”

A KATONA JÓZSEF EMLÉKHÁZ TARTALMI MEGÚJÍTÁSA, ÚJ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS LÉTREHOZÁSA


„Egyetlenünk a maga nemében…”

A KATONA JÓZSEF EMLÉKHÁZ TARTALMI MEGÚJÍTÁSA,
ÚJ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS LÉTREHOZÁSA

Projektismertető

Az épület felújítása és a kiállítás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából, a Nemzeti Kulturális Alapn támogatásával valósult meg

A projekt bemutatása:

A Katona József Emlékház, – mint muzeális intézmény – Katona József egykori szülőházának 1991-ben készült másolata, megnyitása óta folyamatosan Katona-emlékházként működött, tereit is erre a célra alakították ki. Az épület az üzemi egység mellett négy kiállítási helyiségből áll, valamint az erre a célra részben alkalmas udvarból és előtérből. A kiállításra az épület udvari ablakaiban elhelyezett molinói is felhívják a figyelmet.

Az emlékház épületmegújítása mellett az új állandó kiállítás megvalósítására vonatkozott az elnyert pályázati forrás, amelynek köszönhetően – az épület felújítása mellett – egy merőben új szemléletű, a 21. századi muzeológia minden igényének megfelelő, modern, infokommunikációs eszközöket is alkalmazó tárlat jöhetett létre. Az új design az épület külső és belső megjelenésében egyaránt mély benyomást kelt a látogatóban.

Az udvaron Katona József mellszobra és egy szintén őt ábrázoló dombormű áll, melyek alkalmas helyszínt adnak az évfordulós ünnepségek idején a koszorúzások lebonyolítására. A szobor mögött helyet kapott egy, a Katona József korát idéző, Kecskemétet ábrázoló molinó, valamint egy idézetkönyvpad, amelyen Katona kézzel írott sorai olvashatók, illetve a kiállítást bevezető idézet a falon: „Egyetlenünk a maga nemében”.

A pályázat keretében felújított épület előtérből nyílnak az üzemi helyiségek, itt került kiépítésre a pénztár, valamint a látogatókat fogadó köszöntő felirat, amely bevezet a tényleges kiállítóterekbe.

A kiállítóterek az épületben körbejárhatóak, az előtérben kezdődik – az egyes termeken át – itt ér véget a kiállítás.

Az első terem Katona József korát és életét mutatja be. Katona életének kettősségét – fekete-fehér színek használata a kiállítótérben – alapul véve – nevezetesen, hogy egyszerre volt az irodalmi és ügyvédi pálya elkötelezettje – a helyiségben körbefut egy idővonal, melynek minden állomásánál információs táblák mutatják be az író és az ügyész életének aspektusait. Az idővonal az életút két részét elválasztja és összeköti. Felette Katona József jogi pályáját, alatta irodalmi életét követhetjük nyomon. Az idővonalat két tablet szakítja meg, melyeken életének további szegmensei ismerhetőek meg. A terem egyik sarkában eredeti műtárgyakból készült enteriőr idézi meg Katona dolgozószobáját, ahol a szülővárosába visszatért színpadi szerző életkörülményei válnak jelzésszerűen átélhetővé. A helyiség közepén egy 19. századi eredeti szövőszék áll, emlékeztetve a látogatót idősebb Katona József takács szakmájára, illetve arra, hogy az író barátjának, Udvarhelyi Miklósnak édesapja szövőszékén ülve, ebben a házban olvasta fel először a Bánk bánt. A szövőszékben fekete-fehér szálakból szőtt szőttes található, aminek szálai a mennyezeten át vezetnek a következő terembe, ahol a már megszületett Bánk bán dráma története, szereplői és történelmi kontextusa ismerhető meg.

A Bánk bán teremben fali infótáblákon keresztül ismerhető meg a dráma történelmi előzménye, kiadásának nehézségei és utóélete is, itt szintén tabletek segítségével tudhat meg többet a látogató a drámáról. A fal melletti plexikubusok alatt és kihúzható fiókokban a Bánk bán eredeti kiadásai és fordításai láthatóak Katona más műveivel együtt. Ebben és az előző teremben két érintőképernyőn Katona életéhez és a Bánk bánhoz kapcsolódó kérdésekből álló kvíz teszi interaktívvá a tárlatot. A kiállítótér jobb oldali falán pedig eltolható faltáblák segítségével vázlatosan magát a drámát is megismerheti a látogató, amely dráma- és múzeumpedagógiai célokra történő alkalmazást is lehetővé tesz.

A helyiség központi elemét egy érintőképernyős felület(touchpad) és egy nagyméretű monitor jelenti. Előbbin a Bánk bán 20. századi előadásainak jelmezterveit és színpadképeit, valamint eddigi kiadásait tekintheti meg a látogató. A helyiség ajtóval szembeni falán pedig a Bánk bán közelmúltbeli színpadi előadásainak részletei láthatóak, valamint interjúk a rendezőkkel és a színészekkel. A monitor mellett a dráma korai előadásainak jelmezrekonstrukcióit mutatjuk be.

A következő terem a Bánk bán és szerzője utóéletével foglalkozik. Eredeti műalkotásként Katona egykorú pasztellképe uralja a teret, az alatta lévő érintőképernyős felületen a híres Katona-kutatóval, Orosz Lászlóval készült interjú látható, valamint a Bánk bán legújabb, Nádasdy Ádám által készített feldolgozása is megismerhető. A falakon elszórt infótáblák a Katona kecskeméti kultuszát, szobrainak történetét mutatják be.
Az utolsó terem a múzeumpedagógiai foglalkozások helyszíne, asztalokkal és székekkel, a foglalkozások lebonyolítására alkalmas, ahonnan a mosdók és a kijárat egyaránt könnyen megközelíthető. Az egész kiállítás akadálymentesített és könnyen bejárható.

Műtárgykölcsönzésben és gyűjteményi állományok használatában az alábbi intézmények működtek közre:

Csiky Gergely Színház, Kaposvár
Hírös Agóra Nonprofit Kft., Kecskemét
Kecskeméti Katona József Múzeum Katona József Múzeum, Kecskemét
Kecskeméti Katona József Könyvtár
Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház
Kecskeméti Televízió Nonprofit Kft.
Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Vármegyei Levéltára
Nemzeti Filmintézet
Nemzeti Színház
MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Kulturális és Innovációs Minisztérium, Múzeumi Főosztály

Támogatóink voltak:
Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nemzeti Kulturális Alap Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium
Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

Kelt: Kecskemét, 2024.11.15.

Összeállította:
Hajagos Csaba történész-főmuzeológus,
a kiállítás kurátora